A Deep Red (eredetileg: Profondo Rosso, magyarul: Mélyvörös) egyszerre feszültségteljes krimi, minden ízében összerakott művészfilm és helyenként az öncélú szórakoztatás mestermunkája. Nem mellesleg olyan műfaji csúcspont, amit csak az olaszok képesek összehozni.
Szerző: nygbr
#5 Shaw Brothers (THE FIVE DEADLY VENOMS, 1978)
Nagyra tartott kung-fu film a hongkongi Shaw Brothers filmgyártótól. Verekedés, falramászás, hajsza egy titkos kincs után.
“#5 Shaw Brothers (THE FIVE DEADLY VENOMS, 1978)” Tovább olvasása
#4 Olasz horrorok (THE BEYOND, 1981)
A The Beyond a nyolcvanas évekbeli kultikus olasz horrorok közé tartozik: szürreális trip a természetfeletti birodalmába, néha gyomorforgató módon és mindig hihetetlenül stílusosan.
#3 Anime (PAPRIKA, 2006)
Bár Satoshi Kon filmjei nem ismeretlen idehaza sem, engem eddig elkerültek az alkotásai. Remek bevezető volt az életműbe a Paprika: nagyon kreatívan csúsztatja egybe a valóságot és az álomvilágot, lenyűgöző mindfuckot eredményezve.
#2 Bruno Mattei (STRIKE COMMANDO, 1987)
Képzeljünk el egy olasz fickót, akinek pályája nem állt másból, minthogy pofátlan módon lenyúlta a Cápa vagy a Terminátor-szintű filmklasszikusok sztoriját, hogy aztán újraforgatva őket igazi filmhulladékot nyújthasson át a rajongóinak. De persze volt, hogy nem kellett másolnia semmit, anélkül is ontotta magából a trasht.
Richard Stanley: DUST DEVIL (1992)
A Dust Devil egyike a méltatlanul elfeledett kilencvenes évekbeli filmeknek. Izgalmas western/fantasy/horror/thriller-kavalkád egy 26 éves rendező-író fejéből kipattanva, sorozatgyilkossal, varázslóval, egyedi hangulattal, egyenesen a Namib-sivatag kellős közepéből.
#1 Ozploitation (RAZORBACK, 1984)
Az ausztrál filmipar sokszor szemétrevalóként definiált műfajának, az ozploitationnek egy kultikus darabjával keződik a 2017-es év filmnaplója: a gyilkolászló óriásvaddisznóról szóló Razorback azonban maximum csak a felszínen béna, amúgy egy gyönyörűen fényképezett és szórakoztató szörnyfilm.